Az UniCredit szerint 2026-ban szerény, 2027-ben gyorsabb GDP-bővülés várható Magyarországon, miközben az infláció és a hiány továbbra is kihívás marad.
Az UniCredit legfrissebb negyedéves makrogazdasági előrejelzése szerint a magyar gazdaság 2026-ban 1,3 százalékkal bővülhet, míg 2027-ben a növekedés üteme 2,5 százalékra emelkedhet. Mauro Giorgio Marrano, a bank közép- és kelet-európai régióért felelős szenior közgazdásza szerint a gyorsulás egyik legfontosabb feltétele a beruházások élénkülése lesz. Emellett az exportorientált iparágak teljesítménye is javulhat, ami hozzájárulhat a GDP növekedéséhez. Véleménye alapján a fogyasztás stabil maradhat, miközben a reálbérek további emelkedése is támogathatja a gazdasági aktivitást.
Az elemző úgy látja, hogy az uniós források beáramlása szintén fontos szerepet játszhat a következő időszak gazdasági teljesítményében. Közlése szerint a közép- és kelet-európai régió legtöbb országában 2026-ban kettő és három százalék közötti GDP-bővülés várható. Ezt elsősorban a lakossági fogyasztás és az európai uniós támogatások intenzívebb felhasználása segítheti elő. Mindeközben a régió továbbra is az európai gazdaság egyik ellenállóbb térségének számíthat az előrejelzés alapján.
A kilátásokat ugyanakkor továbbra is jelentős külső tényezők befolyásolják. Marrano szerint a Hormuzi-szoros újbóli megnyitása mérsékelte az energiaellátással kapcsolatos kockázatokat, ezáltal csökkentve az inflációs nyomást is. Hozzátette ugyanakkor, hogy a közel-keleti geopolitikai helyzet továbbra is bizonytalansági tényező marad. Szerinte Németország tervezett költségvetési ösztönzői és növekvő védelmi kiadásai 2027-től kedvezően hathatnak a régió exportjára.
Infláció és kamatok maradnak a figyelem középpontjában
Gárgyán Eszter, az UniCredit közép- és kelet-európai régióért felelős devizastratégája szerint az infláció fokozatos mérséklődése kedvezőbb környezetet teremthet a pénzpiacok és a befektetések számára. Bár az egyes országokban eltérő ütemű monetáris lazításra számítanak, középtávon stabilabb makrogazdasági környezet alakulhat ki. Ennek ellenére az infláció továbbra is a térség egyik legjelentősebb gazdasági kihívása marad. A bázishatások, az adóemelések és az esetleges energiaársokkok több országban is felfelé hajthatják az árakat.
Az elemzés szerint ugyanakkor az alacsonyabb energiaárak hosszabb távon javíthatják az inflációs kilátásokat. Az UniCredit várakozása alapján az euróövezeten kívüli közép- és kelet-európai országok inflációja 2027 végére ismét a jegybanki célsávokba térhet vissza. Magyarország esetében a vártnál kedvezőbb inflációs adatok és az energia-, valamint élelmiszerárak mérséklődése is ezt az irányt erősítheti. Az előrejelzés szerint a 2027 elejére várt átmeneti emelkedés után az infláció ismét a Magyar Nemzeti Bank három százalékos célja felé közelíthet.
A pénzintézet várakozása alapján az MNB folytathatja a kamatcsökkentési ciklust, amennyiben az inflációs környezet ezt lehetővé teszi. Eszerint az alapkamat 2026 végére 5,0 százalékra, 2027-ben pedig 4,5 százalékra csökkenhet. Gárgyán Eszter úgy véli, hogy a forint árfolyama az euróval szemben 350 és 355 forint közötti sávban stabilizálódhat. Ehhez azonban szükség lesz arra, hogy ne következzenek be jelentősebb külső gazdasági sokkok.
Költségvetési politika és regionális kihívások
Az UniCredit elemzői szerint a költségvetési konszolidáció továbbra is meghatározó feladat marad a közép- és kelet-európai országok számára. A régió kormányainak egyszerre kell csökkenteniük a költségvetési hiányt és fenntartaniuk a gazdasági növekedést. Ebben nehézséget jelenthetnek a magas energiatámogatások és a növekvő védelmi kiadások. Ezek várhatóan 2026-ban is magasan tartják a költségvetési deficitet, mielőtt 2027-ben fokozatos javulás kezdődne.
Az elemzés szerint Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában a politikai ciklusok késleltethetik a hiánycsökkentő intézkedéseket. Magyarország esetében ugyanakkor a költségvetési konszolidáció 2026 második felében indulhat meg. Gárgyán Eszter emlékeztetett arra, hogy a pénzügyi tárca ígérete szerint augusztus végére elkészülhet az idei hiánycél, októberben pedig a középtávú költségvetési terv is. Mindez az UniCredit várakozásai szerint hozzájárulhat a pénzügyi stabilitás erősítéséhez.
A magyar gazdaság rendkívül nyitott: az export értéke a GDP jelentős részét teszi ki, ezért a német gazdaság teljesítménye különösen erős hatással van a hazai iparra. Emiatt a német költségvetési élénkítés és az ottani beruházások növekedése közvetve a magyar beszállítói hálózat és az export teljesítményét is javíthatja, ami az UniCredit előrejelzésében is fontos szerepet kap.
English summary
|
