Tíz vidéki mikrotérségben indul a Szent István-program, helyi döntésekre és egymilliárdos fejlesztési keretre építve, 2027-től országosan.
Magyar Péter miniszterelnök az Országgyűlés szeptember 8-i ülésén bejelentette a Szent István Vidékfejlesztési Program elindítását. A kezdeményezés alapja az a korábbi vállalás, amely szerint tíz településenként évente egymilliárd forintos közösségi fejlesztési keretet biztosítanának a Magyar Falu Program és a Versenyképes Járások Program mellett. A pénz felhasználásáról a kormányfő szerint nem központilag döntenének, hanem az érintett települések közösségei határoznák meg, mire van szükségük. A program első szakaszában tíz vidéki mikrotérségben, összesen száz településen és mintegy százezer ember bevonásával tesztelik a modellt.
A mintaprojektek Zalakaros, Harkány, Bács, Pásztó, Medgyesegyháza, Igal, Tiszaújváros, Gyöngyös, Nyírbátor és Gönc térségét érintik. A kiválasztott területek eltérő földrajzi és társadalmi adottságai lehetővé teszik, hogy a program többféle helyi problémára keressen megoldást. A kormányfő ismertetése szerint a tíz térségben az egy főre jutó átlagos jövedelem 36,7 százalékkal marad el az országos átlagtól. A következő hónapokban helyi lakosok és szakemberek közösen mérik fel a lehetőségeket, majd ezek alapján fejlesztési stratégiákat és megvalósítható beruházási terveket készítenek.
A tervek között az infrastruktúra fejlesztése, a közszolgáltatások javítása és a helyi gazdaság erősítése is szerepelhet. Magyar példaként utakat, rendelőket, bölcsődéket, közösségi tereket, vízmegtartó rendszereket és munkahelyteremtő beruházásokat említett. A program szemlélete szerint ezekről nem egyetlen központi döntéshozó szerv határozna, hanem az adott térség szereplői alakítanák ki a prioritásokat. A kormány szerint ezzel a fejlesztéspolitikai döntésekben nagyobb szerepet kaphat a helyi tudás és a közösségi részvétel.
A vidéki népesség megtartása a cél
A program egyik központi kérdése a vidéki települések népességmegtartó képességének javítása. A miniszterelnök szerint egy fiatal számára önmagában nem elegendő a helyi kötődés hangsúlyozása, ha nincs megfelelő munkahely, bölcsőde, közlekedés, internet vagy más alapvető infrastruktúra. A kormányfő úgy fogalmazott, olyan vidéket kell kialakítani, ahol a maradás vagy az elköltözés valódi választás lehet, nem pedig a helyi lehetőségek hiányából fakadó kényszer. A vidékfejlesztési program ezért nem kizárólag támogatási konstrukcióként, hanem hosszabb távú térségfejlesztési modellként jelenik meg.
A kabinet szerint a helyi közösségek fokozatosan elvesztették azt a lehetőséget, hogy saját fejlődési irányaikról érdemben döntsenek. A Szent István-program ezt a folyamatot fordítaná meg azzal, hogy a fejlesztési igények feltárásától a projektek előkészítéséig nagyobb szerepet adna a helyben élőknek. Ennek része lenne a szakmai és pénzügyi szempontok közös vizsgálata is, vagyis a helyi elképzeléseket nem automatikusan, hanem megvalósíthatóságuk alapján választanák ki. A kormány hivatalos ismertetése szerint a folyamatban a helyi tudás, a közösségi részvétel, a szakmai megalapozottság és az országos fejlesztéspolitikai koordináció egyszerre jelenne meg.
A program bejelentése egyúttal a megyei közgyűlések jövőjével kapcsolatos politikai vitát is újra napirendre hozta. Magyar szerint a jelenlegi megyei közgyűlési rendszer kiüresedett, és már dolgoznak azon a javaslaton, amely megszüntetné ezeket a testületeket, illetve teljesen átalakítaná a területfejlesztés intézményi rendszerét. A kormányfő több tízmilliárd forintos éves megtakarítás lehetőségéről beszélt, amelyet szerinte fejlesztési célokra lehetne fordítani. Ezek a kijelentések azonban politikai állítások, a tervezett intézményi átalakítás részletei pedig egyelőre nem ismertek.
2027-ben jöhet az országos kiterjesztés
A tíz mintatérség tapasztalatait a kormány a későbbi országos rendszer kialakításához használná fel. A tervek szerint ezek alapján egy országos vidék- és területfejlesztési hálózatot is létrehoznának, amely szakmai támogatást és módszertani segítséget adhatna a térségeknek. A jelenlegi elképzelés szerint 2027. augusztus 20-a után kezdődhetne meg a program országos bevezetése. Teljes körű kiterjesztése esetén mintegy 2174 vidéki települést és körülbelül 1,85 millió embert érinthet közvetlenül.
A program jelentőségét ezért nem önmagában az egymilliárd forintos keret adja, hanem az, hogy milyen döntési és finanszírozási mechanizmus épülhet köré. Egy decentralizált modellben a helyi igények pontosabb feltérképezése javíthatja a beruházások célzottságát, ugyanakkor ehhez átlátható kiválasztási szabályokra, szakmai kontrollra és a források felhasználásának ellenőrzésére is szükség lesz. A kormány egyelőre a tíz mintatérség tapasztalataira építené fel a későbbi országos rendszert, ezért annak végleges működése még nem tekinthető kialakultnak. Az első szakasz egyik fontos kérdése így az lesz, hogy a helyi döntéshozatal miként egyeztethető össze a beruházások szakmai és pénzügyi kontrolljával.
A Szent István-program elnevezése történelmi párhuzamra épül: a kormányfő Szent Istvánnak arra a rendelkezésére utalt, amely szerint tíz falu közösen építsen templomot. A mai programban a hasonló együttműködési logika már nem egyetlen épület létrehozására, hanem közös térségi fejlesztésekre vonatkozna. A kormányzati kommunikáció szerint a tíz település együtt dönthetne olyan beruházásokról, amelyek egyenként túl nagyok vagy kevéssé indokoltak lennének, térségi szinten azonban értelmet nyerhetnek. Ez a megközelítés különösen a közlekedési, egészségügyi, oktatási, digitális és vízgazdálkodási infrastruktúra esetében lehet érdekes.
A program korábbi ismertetései alapján nem egyszerű, egyszeri támogatási csomagról van szó. A kormány hosszabb távú fejlesztési modellként kezeli, amelyhez országos vidékfejlesztési hálózatot is kialakítana. Ez azt jelenti, hogy a program tényleges eredményességét nem pusztán az elosztott pénz nagysága, hanem a helyi projektek kiválasztásának minősége, a megvalósítás átláthatósága és a létrejövő infrastruktúra hosszú távú fenntarthatósága alapján lehet majd megítélni.
Források
