A parlament bizottsága egyhangúlag támogatta az MNB 2025-ös beszámolóját, Varga Mihály az inflációról és a tartalékokról is beszélt.
Az Országgyűlés gazdasági és energetikai bizottsága szerdai ülésén egyhangúlag elfogadásra javasolta a parlamentnek a Magyar Nemzeti Bank 2025. évi üzleti jelentését és beszámolóját. Az ülésen a Fidesz és a KDNP delegáltjai nem voltak jelen, így a döntés valójában csak az ott lévő képviselők körében számított egyöntetűnek. Varga Mihály (képünkön) jegybankelnök a meghallgatáson részletesen szólt a 120 oldalas anyagról, kitérve az elődei által hátrahagyott örökségre, az intézmény alapfeladataira, a hazai gazdasági folyamatokra és a várható kamatpolitikai lépésekre is. A jegybankelnök szavai nyomán egy olyan intézményi kép rajzolódott ki, amely a korábbi időszakhoz képest jelentős irányváltást állít a középpontba.
Az árstabilitás mint elsődleges cél
Beszámolójában Varga Mihály kiemelte, hogy vezetése alatt az MNB a törvényben rögzített alapfeladatára, az árstabilitás elérésére és fenntartására koncentrál. Ennek lényege szerinte az, hogy a gazdaság a lehető legalacsonyabb infláció mellett működjön, hiszen ez érinti legközvetlenebbül az emberek jövedelmét és vagyonát. A jegybankelnök szerint ez nemcsak szakmai preferencia, hanem törvényi kötelezettség is, amelyhez az árfolyam stabilizálása és a tartalékok növelése társul. Utóbbi kettőt olyan eszközöknek nevezte, amelyek ütőképesebbé teszik a monetáris politikát a jövőbeli sokkokkal szemben.
Az inflációs adatok alakulásáról szólva elmondta, hogy a mutató a tavalyi év eleji 5,5 százalékos szintről 2025 decemberére 3,3 százalékra mérséklődött, majd idén az év elején tovább csökkent 2,1 százalékra. A folyamatot részben az erősödő forintárfolyamnak, részben pedig annak tulajdonította, hogy az év eleji átárazások mértéke 25 éve nem volt ilyen alacsony. Ugyanakkor hozzátette, hogy az árfolyam-erősödés csak átmeneti sikereket hozhat, hosszú távú versenyképességet önmagában nem biztosít. Ezzel együtt leszögezte: a jegybanknak nincs konkrét árfolyamcélja, az árfolyam nem képezi a monetáris politika közvetlen célváltozóját.
Rekordszintű tartalékok és stabil bankrendszer
A devizatartalékok alakulásáról szólva a jegybankelnök közölte, hogy azok 2024 végén 44 milliárd euró körül álltak, jelenleg pedig 61 milliárd euró fölött vannak. Szerinte ez a szint történelmi csúcsot jelent, és a tartalékok bővítése tudatos stratégia eredménye volt, mivel a befektetők számára is fontos jelzés egy ország működőképességéről vagy éppen sérülékenységéről. Kiemelte továbbá, hogy az ország 110 tonna aranytartalékkal is rendelkezik, amelyet a pénzügyi biztonság egyik pillérének nevezett. Az elhangzottak alapján a jegybank vezetése a tartalékpolitikát a monetáris stabilitás egyik legfontosabb támaszának tekinti.
A bankrendszer helyzetéről szólva Varga Mihály arról számolt be, hogy 2025-ben a hazai bankszektor nemcsak megőrizte, hanem tovább is erősítette stabilitását. A bankok tőkemegfelelési mutatója tavaly év végén húsz százalékon állt, ami a szabályozói elvárásokhoz képest is bőséges tartalékot jelent. Ezerhatvanöt intézmény felügyeletét látta el tavaly az MNB, ami jelzi a jegybank felügyeleti tevékenységének terjedelmét. Mindeközben a jegybankelnök hangsúlyozta, hogy a szektor stabilitása és a tőkehelyzet szorosan összefügg az intézmény hitelességével is.
Az örökség felszámolása és a jövőbeli lépések
Az előző vezetés hagyatékáról szólva Varga Mihály kijelentette, hogy az MNB visszatért a jogszabályban rögzített klasszikus jegybanki mandátumához. Az alapítványi vagyont egy olyan menedzsmentnek adták át, amely kifejezetten a korábbi alapítványi kör eszközeinek megmentésével foglalkozik. A székházüggyel kapcsolatban feljelentést tettek, és polgári peres eljárást is indítottak a kivitelezővel szemben, hogy érvényesíthessék az intézmény álláspontját. Mindezekkel a lépésekkel a jegybank vezetése egyfajta lezárást igyekszik adni a korábbi időszak vitatott ügyeinek.
Kérdésre válaszolva az elnök arról is beszélt, hogy további teret látnak a banki költségek csökkentésére, különösen a számlavezetési és hitelezési díjak területén. Szabályozói eszközökkel kívánják elérni, hogy ezek a szolgáltatások olcsóbbá váljanak a lakosság és a vállalkozások számára egyaránt. A kamatpolitika jövőjéről elmondta, hogy az előretekintő árazások alapján a nyári kamatcsökkentési ciklust követően a szeptemberi Inflációs jelentés adatai alapján döntenek a folytatásról. Ezzel a jegybank egyértelművé tette, hogy a következő lépések továbbra is az adatok függvényében alakulnak majd.
Érdekesség, hogy a jegybank aranytartaléka, a 110 tonna, történelmi léptékben is figyelemre méltó mennyiség, hiszen Magyarország aranykészlete még egy évtizeddel korábban jóval szerényebb volt. A jegybankok világszerte az elmúlt években megnövelt ütemben vásároltak aranyat, részben a geopolitikai bizonytalanságok, részben a tartalékdiverzifikáció miatt, és ebbe a trendbe Magyarország is szemmel láthatóan bekapcsolódott.
Vélemény
Az MTI híre a bizottsági döntést egyhangúnak nevezték, ami ugyan szó szerint igaz, de a kormánypárti képviselők távol maradtak az ülésről, így a valódi konszenzus mértéke megkérdőjelezhető. Másodszor, Varga egyszerre hangsúlyozta az erősödő árfolyam inflációcsökkentő szerepét és azt is, hogy a jegybanknak nincs árfolyamcélja, ami legalábbis magyarázatra szoruló ellentmondásnak tűnik. Harmadszor, a 2,1 százalékos inflációs adat a jegybanki toleranciasáv alsó határa közelébe, sőt akár alá is kerülhet, ezt azonban az elnök kizárólag pozitív fejleményként mutatta be, anélkül hogy szólt volna az esetleges dezinflációs kockázatokról. -mg-
