A központi alrendszer szeptemberi hiánya 92,8 milliárd forint volt, az első kilenc hónapban pedig 5261,9 milliárd forintos deficit alakult ki.
A központi alrendszer szeptemberi hiánya 92,8 milliárd forintot tett ki, ami 210,4 milliárd forinttal alacsonyabb az egy évvel korábbi értéknél. Az első kilenc hónap egyenlege ezzel együtt 5261,9 milliárd forintos hiányt mutatott. A kumulált adatot jelentősen befolyásolta az RRF felhasználásához kapcsolódó előfinanszírozás, amely augusztusban 2186,9 milliárd forinttal növelte a hiányt. Ezt a tételt figyelmen kívül hagyva az első kilenc havi deficit 3075,0 milliárd forint lett volna, 253,7 milliárd forinttal kevesebb, mint 2025 azonos időszakában.
A szeptemberi kedvezőbb adat egyik oka a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásainak visszaesése volt. Ezekre szeptemberben 61 százalékkal kevesebbet fordítottak, mint egy évvel korábban, bár a változásban átmeneti tényezők is szerepet játszottak. A közüzemi szolgáltatások támogatására 154 milliárd forinttal kevesebbet fizettek ki, mint 2025 szeptemberében. A különbséget elsősorban a kifizetések hónapok közötti eltérő ütemezése magyarázza, ezért ebből önmagában nem feltétlenül lehet tartós kiadási trendet levezetni.
A bevételek és kiadások időzítése is számít
A havi költségvetési adatok értelmezését az egyszeri vagy időben eltolódó tételek is nehezítik. Hiánynövelő hatása volt például annak, hogy a Modernizációs Alaptól júliusban érkező 195 milliárd forint kikerült a költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei közül. Ez technikailag rontotta az érintett időszak egyenlegét, miközben nem feltétlenül jelentett ugyanilyen mértékű változást az állam tényleges gazdálkodásában. A szeptemberi adat ezért inkább az irányok vizsgálatára alkalmas, mintsem önmagában a költségvetési folyamatok végleges megítélésére.
A pénzügyi tárca értékelése szerint ugyanakkor a kiadási fegyelem egyre inkább megjelenik a számokban. Kármán András pénzügyminiszter a gyorsjelentés kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyes hónapok eredményét mindig befolyásolhatják egyszeri hatások. Hozzátette, hogy az év első kilenc hónapjában a kamatkiadások 726 milliárd forinttal mérséklődtek az előző év azonos időszakához képest. A miniszter szerint a költségvetés helyzete továbbra is nehéz, ugyanakkor a kiadási fegyelem javulása és a kamatterhek csökkenése kedvező irányt jelez.
Továbbra is jelentős a hiány
A szeptemberi 92,8 milliárd forintos deficit önmagában kedvezőbb képet mutat a tavalyi őszi hónaphoz képest, a teljes évi helyzet azonban ennél összetettebb. Az első kilenc hónapban elért 5261,9 milliárd forintos hiány jelentős összeg, még akkor is, ha az RRF-hez kapcsolódó előfinanszírozást külön kezeljük. A korrigált 3075,0 milliárd forintos deficit már érdemi javulást jelent 2025-höz képest, de továbbra is számottevő költségvetési egyensúlytalanságot jelez. Az év hátralévő részének adatai ezért fontosabbak lehetnek annak megítélésében, hogy a szeptemberben látható kiadási visszafogás mennyiben bizonyul tartósnak.
Érdemes külön figyelni a kamatkiadások alakulására is, mivel ezek az államháztartás mozgásterét érdemben befolyásolják. A 726 milliárd forintos éves összevetésű mérséklődés számottevő, de önmagában nem ellensúlyozza a teljes költségvetési hiány nagyságát. A havi adatok mellett ezért a kumulált egyenleg, az egyszeri tételek kiszűrése és a kiadási szerkezet változása adhat pontosabb képet. A következő hónapokból derülhet ki, hogy a szeptemberi javulás valóban egy tartósabb költségvetési alkalmazkodás része-e.
Az RRF jelentősen torzítja a képet
Az első kilenc havi deficit és a korrigált hiány közötti 2186,9 milliárd forintos különbség jól mutatja, milyen jelentős hatással lehetnek az uniós programokhoz kapcsolódó előfinanszírozások a költségvetési statisztikára. A kiadások időzítése miatt ugyanaz a gazdasági program egyik hónapban látványosan ronthatja, máskor pedig javíthatja az egyenleget. Emiatt a havi adatok önmagukban félrevezetők lehetnek, különösen nagy összegű egyszeri tételek mellett. A költségvetés aktuális állapotának megítéléséhez ezért célszerű az egyszeri hatásokkal korrigált adatokat is figyelembe venni.
