Új belső ellenőrzési szervezet jöhet létre az MNB-nél, miközben a felügyelőbizottság szélesebb ellenőrzési jogokat és új összetételt kaphat.
A kormány módosítaná a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvényt, hogy átalakítsa és megerősítse a jegybank tulajdonosi ellenőrzésének rendszerét. Az erről szóló törvényjavaslatot kedden nyújtották be az Országgyűlésnek. A tervezet egyik fontos eleme egy új, a felügyelőbizottság irányítása alatt működő belső ellenőrzési szervezet létrehozása lenne. Ez elkülönülne az igazgatóság jelenlegi belső ellenőrzési rendszerétől, vagyis a javaslat külön szervezeti csatornát hozna létre a tulajdonosi ellenőrzés támogatására.
Az új szervezet vezetője és szakértői felett a munkáltatói jogokat a felügyelőbizottság elnöke gyakorolná. Működésének pénzügyi feltételeit ugyanakkor továbbra is az MNB biztosítaná. A konstrukció ezzel egyszerre adna nagyobb szervezeti önállóságot a felügyelőbizottság ellenőrzési tevékenységének, miközben a szükséges erőforrásokat a jegybank biztosítaná. A Magyar Nemzeti Bank jelenlegi szabályozása szerint a felügyelőbizottság az intézmény folyamatos tulajdonosi ellenőrzésének szerve.
Az MNB cégeit és alapítványait is vizsgálnák
A törvényjavaslat egyértelműsítené a felügyelőbizottság ellenőrzési hatáskörét is. A testület ellenőrzése kiterjedne az MNB többségi tulajdonában álló gazdasági társaságokra, valamint a Magyar Nemzeti Bank által alapított alapítványokra. Ez a jelenlegi szabályozáshoz képest szélesebb ellenőrzési keretet jelentene, hiszen az MNB legutóbbi felügyelőbizottsági jelentése szerint a testület hatásköre jelenleg nem terjed ki közvetlenül a jegybank tulajdonában lévő alapítványok és leányvállalatok működésének ellenőrzésére.
Fontos korlátozás ugyanakkor továbbra is érvényben maradna: a felügyelőbizottság megerősített ellenőrzési jogosultsága nem érinthetné a jegybank alaptevékenységét. Ez összhangban áll azzal a jelenlegi szabállyal, amely szerint a testület ellenőrzési hatásköre nem terjed ki az MNB törvényben meghatározott alapvető feladataira, illetve azoknak a jegybank eredményére gyakorolt hatására. A módosítás így elsősorban a tulajdonosi és gazdálkodási kontrollt bővítené, nem pedig a jegybank monetáris politikai feladatainak ellenőrzését.
Változna a felügyelőbizottság összetétele
A javaslat a felügyelőbizottság tagjainak kiválasztását is újraszabná. Két tagot az Országgyűlés költségvetési ügyekért felelős állandó bizottságának, további két tagot pedig a gazdasági ügyekért felelős állandó bizottságának javaslatára választana meg a parlament. A testületben emellett helyet kapna a miniszter képviselője és a miniszter által megbízott szakértője is. A tagok megbízatása négy évre szólna, amely egy alkalommal további négy évre meghosszabbítható lenne.
Az elnök személyéről szintén az Országgyűlés döntene a bizottsági jelöltek közül. A javaslat ezzel a jelenlegi, az MNB elnökének mandátumához kötött működési időtartamtól eltérő, önállóbb időkeretet vezetne be. Az MNB hivatalos tájékoztatása szerint a jelenlegi felügyelőbizottság tagjait 2025 februárjában választotta meg az Országgyűlés, majd a miniszter jelölte a testületbe delegált képviselőjét és szakértőjét.
Jelentősen csökkenne a tiszteletdíj
A törvényjavaslat a felügyelőbizottság tagjainak díjazását is mérsékelné. Az elnök tiszteletdíja a jövőben a jegybankelnök havi alapbérének 35 százaléka lenne a jelenlegi 70 százalék helyett. A többi tag esetében 30 százalékra csökkenne a mérték a jelenlegi 60 százalékról. Ez mindkét esetben a jelenlegi arány felét jelentené.
A változtatás összességében két, egymással párhuzamos irányt mutat. Miközben a kormány szélesebb ellenőrzési jogosítványokat adna a felügyelőbizottságnak, a testület működését új összetétellel és rövidebb, külön meghatározott mandátummal szabályozná. Az új belső ellenőrzési szervezet létrehozása pedig azt célozná, hogy a tulajdonosi kontrollhoz önállóbb szervezeti háttér álljon rendelkezésre. A javaslat elfogadásához természetesen az Országgyűlés döntése szükséges.
Érdekes részlet az MNB jelenlegi ellenőrzéséről
A felügyelőbizottság ellenőrzési hatáskörének korábbi korlátai ellenére a testület már eddig is végzett vizsgálatokat az MNB egyes beruházásaival kapcsolatban. A 2024–2025-ös időszakra vonatkozó hivatalos felügyelőbizottsági jelentés szerint például az MNB-Ingatlan Kft. felelősségi körében végrehajtott beruházások, köztük a Szabadság téri székház és a balatonakarattyai oktatási és konferenciaközpont ügyei miatt is folytattak vizsgálatot.
A most benyújtott javaslat ennek a kontrollnak adna egyértelműbb és szélesebb jogszabályi keretet. Az MNB felügyelőbizottsága továbbra sem ellenőrizhetné a jegybank alapvető, törvényben meghatározott feladatait. A hangsúly inkább a tulajdonosi ellenőrzésen, az MNB érdekeltségein és az alapítványokon lenne. Az új belső ellenőrzési szervezet pedig ennek a rendszernek a folyamatos működését segítené.
