Részben politikai, részben technikai jellegű változtatásokat tartalmaz az új adócsomag, amely több kedvezményt megszüntetne és az adminisztráció csökkentését ígéri.
A Tisza-kormány átfogó adóügyi módosító csomagot nyújtott be a parlamentnek, amely Kármán András pénzügyminiszter közlése szerint több, korábban bevezetett kedvezmény megszüntetésére és az adórendszer egyszerűsítésére irányul. A javaslat kommunikációjában hangsúlyosan jelenik meg a politikai kivételezés felszámolásának célja, ugyanakkor a konkrét intézkedések jelentős része technikai jellegű módosítás. A bejelentés több ponton érinti a vállalati adózást, az állami intézményrendszer működését és az uniós joghoz való igazodást. Az alábbiakban a legfontosabb elemeket és azok lehetséges következményeit vesszük sorra.
Kedvezmények kivezetése
A csomag egyik központi eleme bizonyos adókedvezmények megszüntetése. Ide tartoznak a közérdekű vagyonkezelő alapítványokhoz (kekvák) kapcsolódó adóelőnyök, amelyek lehetővé tették, hogy a cégek a támogatások akár háromszorosát is leírják az adóalapból. Ez a konstrukció az elmúlt években jelentős vitákat váltott ki, különösen az állami vagyon alapítványokba szervezése miatt. A mostani javaslat ezt a rendszert teljes egészében kivezeti.
Megszűnne a műemléki projektekhez kapcsolódó adóalap-kedvezmény is. Korábban a felújítási költségek kétszerese volt elszámolható, majd 2019 végétől már maga az ingatlanvásárlás is levonhatóvá vált. A miniszteri közlés szerint mindez jelentős költségvetési kiesést okozott, miközben a kedvezmény nagy részét budapesti nagyvállalatok vették igénybe. Egy konkrét példaként említett vállalatcsoport öt év alatt 30 milliárd forintnyi adóalap-kedvezményt használt ki, ami 2,6 milliárd forint társasági adó elkerülését jelentette.
A kedvezmények megszüntetése rövid távon növelheti az adóbevételeket, ugyanakkor kérdéses, hogy ez milyen hatással lesz az érintett szektorokra. A műemléki beruházások például részben éppen az ilyen ösztönzők miatt valósultak meg, így a változás visszafoghatja az ilyen típusú fejlesztéseket. Hasonló dilemmát vet fel az alapítványi struktúrák finanszírozása is.
Szabályozási és intézményi változások
A javaslat módosítja a bizalmi vagyonkezelők (BVK) szabályozását is. Eredeti céljuk a családi vállalkozások generációváltásának segítése volt, azonban a kormány szerint a konstrukciót egyes esetekben adóoptimalizálásra használták. Az új szabályok kötelező adóellenőrzést és részletesebb adatszolgáltatást írnak elő, valamint kimondják az adósemlegességet. Ez azt jelenti, hogy a vagyonátadás adózása úgy alakul, mintha az közvetlen ajándékozás vagy öröklés útján történt volna.
Fontos intézményi változás a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetésének átalakítása. A jövőben a NAV elnöke nem tölthet be államtitkári pozíciót a pénzügyminisztériumban. A lépés célja a hivatal politikai befolyástól való függetlenítése, legalábbis a kommunikáció szerint. Az ilyen jellegű szétválasztás nemzetközi szinten sem példa nélküli, ugyanakkor a tényleges hatás nagyban függ a kinevezési és működési gyakorlatoktól.
Az adórendszer egyszerűsítésének részeként több kisebb adónemet is megszüntetnének. Ide sorolható az ebrendészeti hozzájárulás, a bevándorlási különadó és a települési adók egy része. A kormány érvelése szerint ezek az adók alacsony bevételt generálnak, miközben aránytalanul magas adminisztratív terhet jelentenek. A lépés illeszkedik abba a régóta jelen lévő törekvésbe, hogy csökkenjen az adónemek száma és egyszerűbbé váljon az adózás.
Uniós igazodás és környezetvédelmi elemek
A csomag hangsúlyos eleme az uniós szabályokhoz való közelítés. A kormány szerint több módosítás hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarország hozzáférjen a visszatartott EU-s forrásokhoz, illetve lezáruljanak a kötelezettségszegési eljárások. Ezt az állítást ugyanakkor konkrét részletek nélkül fogalmazták meg, így nehezen értékelhető, hogy az adócsomag önmagában mennyiben befolyásolja ezeket a folyamatokat.
Kivezetnék a szén-dioxid kvótaadót és a kapcsolódó tranzakciós díjat is. A miniszteri indoklás szerint ezek ellentétesek az uniós joggal, és versenyhátrányt okoznak a hazai vállalatoknak. Egyben arra is utalt, hogy korábbi szabályozás miatt Magyarországot több százmilliárd forint visszafizetésére kötelezték. Ez jelentős költségvetési kockázatot jelenthet, különösen akkor, ha további szankciók is felmerülnek.
Ezzel párhuzamosan megdupláznák a levegőterhelési díjat, amely 2003 óta változatlan volt. A lépés célja az, hogy a környezetszennyezés költségeit továbbra is viseljék a kibocsátók. A két intézkedés együtt azt mutatja, hogy a kormány egyszerre próbál megfelelni uniós előírásoknak és fenntartani bizonyos környezetvédelmi terheket, bár más formában.
A kiskereskedelmi különadó szabályozása is módosulna, elsősorban technikai jelleggel. A változtatás lehetővé teszi a vállalatok számára az átalakulást más működési formába, miközben az adó mértéke nem változik. Emellett az EU-s vámokra vonatkozó szabályok egyszerűsítése is része a csomagnak, amely a vámkezelési folyamat gyorsítását célozza.
Az adórendszer egyszerűsítése nemzetközi trendnek számít. Az OECD-országok többségében az elmúlt évtizedben csökkent az adónemek száma, miközben nőtt a digitális adóadminisztráció szerepe. Magyarország ebben a tekintetben már korábban is bevezetett több elektronikus megoldást, például az online számlázást. A mostani csomag akkor illeszkedik ebbe a trendbe, ha a tényleges adminisztrációs terhek is csökkennek, nem csak az adónemek száma.
English summary
|
A szerkesztő megjegyzése
A politikai befolyás megszüntetésének hangsúlyozása mellett nem derül ki, hogy a NAV vezetőjének kinevezési rendszere változik-e, így a függetlenség mértéke kérdéses marad. A műemléki kedvezmények megszüntetését indokló érvek nem térnek ki arra, hogy ezek hiánya milyen hatással lesz az örökségvédelemre. Az egyszerűsítésről szóló állítások mellett a csomag több új ellenőrzési és adminisztratív elemet is bevezet, ami részben ellentmond ennek a célnak.
