Az élő környezetért felelős miniszter a hulladékgazdálkodás és a koncessziós rendszer felülvizsgálatát sürgeti. Magyarország jelentősen elmarad az uniós újrahasznosítási céloktól.
Magyarország hulladékgazdálkodásának teljes felülvizsgálatára, a koncessziós rendszer átalakítására és a korábbi környezetvédelmi problémák felszámolására van szükség – jelentette ki Gajdos László (képünkön), az élő környezetért felelős miniszter a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének csütörtöki rendezvényén, a Hungexpo Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban. A politikus szerint az ország jelentős lemaradásban van a körforgásos gazdaság fejlesztésében, ezért nem elegendő egyetlen szerződés vagy intézmény működését megváltoztatni. A felülvizsgálatnak minden olyan területre ki kell terjednie, ahol a jelenlegi rendszer nem működik megfelelően. A cél a múltból örökölt környezetvédelmi adósságok felszámolása és egy hatékonyabban működő hulladékgazdálkodási rendszer kialakítása.
Gajdos több hulladékudvar létrehozását, korszerűbb hulladékkezelési technológiák alkalmazását és a hasznosítható anyagokból készülő termékek elterjedését tartja szükségesnek. Emellett egyszerűbbé kell tenni a lakossági szelektív hulladékgyűjtést, hogy a különböző anyagok elkülönítése a háztartások számára is könnyebben megoldható legyen. A miniszter kedvező példaként említette a visszaváltási rendszert, ugyanakkor több fontos hulladéktípus kezelésében hiányolta a hatékony megoldásokat. Különösen a papír-, a textil- és a műanyaghulladék, valamint a biohulladék feldolgozásában lát jelentős feladatokat.
A hulladék jelentős része továbbra is lerakókba kerül
A hazai hulladékgazdálkodás problémáit a lerakók helyzete és a hasznosítás alacsony aránya is jelzi. A miniszter közlése szerint Magyarországon csaknem 900 hulladéklerakót bezártak, de országszerte még mindig több száz telep vár rekultivációra. Ezek jelentős része műszaki védelem nélkül működött, ezért a talaj és a talajvíz szennyezésének kockázatát hordozza. A bezárás önmagában nem szünteti meg a környezeti veszélyeket: a megfelelő rekultiváció és a szennyezések kezelése továbbra is fontos feladat.
A 2024-es adatok alapján a települési hulladék mintegy harmadát hasznosították, míg 53 százaléka lerakókba került. Ez az arány komoly távolságot jelez az Európai Unió hosszabb távú elvárásaihoz képest. Az uniós célkitűzés szerint 2035-re a települési hulladék 65 százalékát újra kell használni vagy újra kell hasznosítani, a lerakókban elhelyezett mennyiség pedig legfeljebb 10 százalék lehet. Gajdos szerint a jelenlegi működés mellett ezek a célok nem teljesíthetők, ezért a rendszer átfogó fejlesztésére van szükség.
Mérnöki tudásra és magyar fejlesztésekre is szükség van
A változáshoz az állami szerepvállalás önmagában nem elegendő: a fejlesztők és a vállalkozások közreműködésére is szükség van. A környezetvédelmi problémák jelentős része mérnöki feladat, amelyet megfelelő szakértelemmel, technológiai fejlesztésekkel és innovációval lehet megoldani. A miniszter szerint a szükséges megoldások külföldről is beszerezhetők, de Magyarországnak arra kell törekednie, hogy az uniós célok eléréséhez minél nagyobb mértékben hazai fejlesztésű technológiák járuljanak hozzá. Ezek a fejlesztések nemcsak a magyar hulladékgazdálkodás korszerűsítését segíthetnék, hanem nemzetközi szinten is alkalmazható megoldásokat kínálhatnának.
A hulladéklerakás visszaszorítása és az újrahasznosítás bővítése nem pusztán szabályozási kérdés. A feldolgozókapacitások fejlesztése, a korszerű technológiák elterjesztése, a lakossági gyűjtés egyszerűsítése és a régi lerakók rekultivációja egymással összefüggő feladatokat jelent. A 2035-ös határidőig hátralévő időben ezért a beruházásoknak és a működési feltételek átalakításának egyaránt fel kell gyorsulniuk. A miniszter által felvázolt irány alapján a kormány a teljes rendszer felülvizsgálatától, valamint az állami, vállalkozói és fejlesztői szereplők együttműködésétől várja a felzárkózást.
A körforgásos gazdaság tétje
Az újrahasznosítás fejlesztése nemcsak a lerakók terhelésének csökkentése miatt fontos. A másodnyersanyagok visszaforgatása mérsékelheti az elsődleges nyersanyagok iránti keresletet, a megfelelő biohulladék-kezelés pedig lehetőséget teremthet a szerves anyagok hasznosítására. Ehhez azonban az elkülönített gyűjtéstől a feldolgozáson át a késztermékek piacáig működő rendszerre van szükség. A hazai technológiák fejlesztése akkor hozhat tartós eredményt, ha az újrahasznosított anyagoknak tényleges felvevőpiaca is kialakul.
