A kormány új szabályokkal korlátozza a többségi állami tulajdonú vállalatok vezetőinek, igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjainak díjazását.
A kormány meghatározta, mekkora lehet a többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok vezető testületeinek létszáma, és új felső határokat szabott a vezetők javadalmazására. Az új rendszerben az érintett vállalatokat magas, közepes és alacsony komplexitású kategóriába sorolják, a besorolást pedig évente felülvizsgálják. A szabályozás a testületi tisztségviselők díjazása mellett a vezető állású munkavállalók maximális alapbérét és prémiumát is rögzíti. A részletszabályok szerint ugyanakkor indokolt esetben továbbra is lehetőség marad a meghatározott plafonok túllépésére kormányzati döntéssel.
Három kategória, eltérő korlátok
A kormányhatározat az állam többségi befolyása alatt álló, köztulajdonban lévő gazdasági társaságokat három komplexitási kategóriába osztja. Alapesetben a vállalatok az alacsony komplexitású körbe tartoznak, míg a közepes és magas komplexitású cégeket külön mellékletekben nevesítik. A kategorizálást rendszeresen, évente felülvizsgálják, így egy társaság besorolása később is módosulhat. A nyilvánosságra került szabályozás szerint rendkívüli esetben soron kívüli változtatásra is lehetőség van.
A testületek méretét is korlátozták. Magas komplexitású társaságnál az igazgatóság legfeljebb öt tagból állhat, a felügyelőbizottságban pedig maximum hatan foglalhatnak helyet. Közepes és alacsony komplexitású vállalatok esetében mindkét testület felső létszámhatára három fő. A szabályozás ezzel egységesebb keretet ad az állami cégek irányítási struktúrájának, bár a nagyobb és összetettebb vállalatok számára továbbra is szélesebb testületi mozgásteret biztosít.
A testületi elnökök havi díjazásának felső határa a komplexitási besoroláshoz igazodik. Magas kategóriában az igazgatóság és a felügyelőbizottság elnöke legfeljebb a mindenkori minimálbér háromszorosát kaphatja, közepes kategóriában a kétszeresét, alacsony kategóriában pedig annak megfelelő összeget. A 2026-os, havi 322 800 forintos minimálbér alapján ez jelenleg legfeljebb 968 400, 645 600, illetve 322 800 forintos havi díjazást jelentene. Az összegek természetesen a minimálbér későbbi változásával együtt módosulnak.
A tagoknál is meghúzták a plafont
Az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok esetében alacsonyabb összeghatárokat állapítottak meg. Magas komplexitású cégnél a tagok díjazása legfeljebb a minimálbér kétszerese lehet, közepes kategóriában annak másfélszerese, alacsony komplexitás esetén pedig 0,75-szöröse. A jelenlegi minimálbérrel számolva ez legfeljebb 645 600, 484 200, illetve 242 100 forintos havi díjazást jelent. Ezek a korlátok a tisztséghez kapcsolódó díjazás felső határát rögzítik, nem pedig a vállalatnál más jogcímen szerzett teljes jövedelmet.
Külön szabály vonatkozik azokra, akik felsővezetői tisztségük mellett valamely állami vállalat igazgatóságában vagy felügyelőbizottságában is helyet kapnak. Politikai felsővezető ilyen testületi tagságért egyáltalán nem részesülhet díjazásban. Szakmai felsővezető esetében a megállapított díjazásnak csak az ötven százaléka fizethető ki. A rendelkezés tehát eltérően kezeli a két vezetői kategóriát, miközben mindkét esetben korlátozza a testületi tisztségekből származó többletjuttatásokat.
A vezető állású munkavállalók alapbérénél már nem a minimálbér, hanem az előző év hivatalosan közzétett átlagkeresete szolgál viszonyítási alapként. Magas komplexitású vállalatnál a maximális bruttó havi alapbér az átlagbér 4,94-szerese, közepes kategóriában 4,53-szorosa, alacsony kategóriában pedig 4,12-szerese lehet. Ez a rendszer a vállalat méretét és működésének összetettségét próbálja összekapcsolni a vezetői javadalmazás lehetséges maximumával. A szabályozás ezzel jelentősen részletesebb keretet ad, mint a korábbi, három kategóriát alkalmazó rendszer.
A prémium sem lehet korlátlan
A vezető állású munkavállalók éves prémiuma főszabály szerint nem haladhatja meg az éves alapbér húsz százalékát. Veszteséges vállalat esetében a prémium kifizetése előtt a kormányt tájékoztatni kell, vagyis ilyen helyzetben a juttatás szigorúbb ellenőrzés alá kerül. A szabályozás ugyanakkor nem zárja ki teljesen a veszteséges cégek vezetőinek prémiumát. Bizonyos esetekben továbbra is megszülethet olyan kormányzati döntés, amely engedélyezi a kifizetést, illetve a meghatározott maximumnál magasabb prémiumot.
Hasonló kivételi lehetőség vonatkozik az alapbérre is. Indokolt esetben, a meghatározott eljárás szerint a kormány a kategóriához tartozó maximumnál magasabb havi alapbért állapíthat meg egy vezető számára. A jelenlegi szabályozás ezért inkább általános bérplafonokat hoz létre, amelyek alól egyedi kormányzati döntéssel továbbra is lehet kivételt tenni. Ez a megoldás nem teljesen új: a korábbi, 1660/2015-ös kormányhatározat módosított szövege szintén lehetővé tette, hogy különösen indokolt esetben a kormány magasabb alapbért vagy prémiumot engedélyezzen.
Érdekes változás, hogy a korábbi rendszer a vezetői bérezésnél lényegesen magasabb szorzókat tartalmazott: az I., II. és III. kategóriában az előző évi nemzetgazdasági átlagkereset tízszerese, nyolcszorosa, illetve hatszorosa szerepelt maximális havi alapbérként. Az új szabályokban ezek a szorzók 4,94-re, 4,53-ra és 4,12-re csökkentek, vagyis a főszabály szerinti plafonok jelentősen szigorodtak. A 2026-os szabályok ugyanakkor megőrizték az egyedi kivétel lehetőségét, így a ténylegesen kifizethető maximum bizonyos esetekben továbbra is eltérhet az általános kategóriahatároktól. A változás ezért egyszerre jelent részletesebb és alacsonyabb általános korlátrendszert, miközben a végső rugalmasság egy része a kormányzati döntések kezében marad.
Forrás: MTI
