A GVH több nagy webáruházat is elmarasztalt: az eMAG, a Temu és az About You ügyeiben bírságok és fogyasztói visszatérítések születtek idén.
A magyar online kiskereskedelem növekedésével párhuzamosan a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) egyre több, jelentős piaci súlyú webáruház és online piactér működését vizsgálja. A versenyhatóság augusztus 14-i összesítése szerint az elmúlt időszakban az eMAG, a Temu, az About You, a Wish, az Answear és a CCC ügyeiben is született olyan döntés, amely pénzügyi vagy működési következményekkel járt. A hatóság több esetben nem kizárólag bírságot szabott ki, hanem közvetlen fogyasztói kompenzációt vagy a vállalatok működésének módosítását is elérte. Ez különösen azért fontos, mert az online kereskedelemben a külföldi hátterű platformok súlya folyamatosan növekszik.
A PwC legfrissebb adatai alapján a magyar e-kereskedelmi piac 2025-ben elérte a bruttó 2100 milliárd forintos forgalmat. Az importkereskedelem, azon belül elsősorban a kínai platformok, egyre nagyobb szerepet játszanak a bővülésben, miközben a hazai és uniós kereskedők növekedése lassabb. A PwC szerint a főként Kínából érkező import rendelések 2025-ben a teljes magyar e-kereskedelmi volumen akár 24 százalékát is adhatták, a Temut pedig év végén már mintegy 2,1 millió magyar vásárló használta. A piac mérete és a határokon átnyúló értékesítés terjedése ezért a fogyasztóvédelmi és versenyjogi ellenőrzéseket is egyre fontosabbá teszi.
A GVH mostani összesítésének egyik nagyobb tétele az About You ügye. A hatóság 2025 novemberében arra jutott, hogy a divatwebáruház megtévesztő akciós gyakorlatot alkalmazott, illetve pszichés nyomást gyakorolt a vásárlókra. Az üzemeltető elismerte a jogsértéseket, és vállalta, hogy a 2022. december 31. és 2024. december 31. között vásárló, jogosult fogyasztóknak fejenként 1750 forint kompenzációt biztosít. A visszatérítés összege meghaladja az 500 millió forintot, miközben a vállalat további 505 millió forint bírságot fizetett be a központi költségvetésbe.
A Temu és az eMAG is jelentős összeget fizet
A Temu esetében még nagyobb összegről van szó: az európai üzemeltető összesen több mint 1,3 milliárd forintot fizetett az eljárás lezárásához kapcsolódóan. Ebből legalább 882 millió forint közvetlenül a magyar vásárlókhoz került vissza kompenzációként, további 437 millió forint pedig bírságként a költségvetést gyarapította. A vállalat emellett átfogó megfelelési program végrehajtását is vállalta, vagyis az ügy nem pusztán egyszeri pénzügyi rendezéssel zárult. Az About You és a Temu együttműködött a GVH-val, és mindkét vállalat lemondott a jogorvoslati jogáról.
A két ügyben összesen 942 millió forint került a magyar költségvetésbe bírságként, miközben a fogyasztói kompenzációk összege meghaladta az 1,3 milliárd forintot. A GVH kommunikációja szerint a hatóság egyre inkább arra törekszik, hogy a jogsértések szankcionálása mellett közvetlenül is érezhető eredményt érjen el a fogyasztóknál. Ennek egyik eszköze a pénzbeli visszatérítés, amely adott esetben a vállalkozás által fizetendő bírságnál is fontosabb lehet a károsult vásárlók szempontjából. A megközelítés ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a vállalatok automatikusan mentesülnek a bírság alól.
Az eMAG esetében az elmúlt években összesen 710 millió forint versenyfelügyeleti bírságot szabott ki a GVH Versenytanácsa. A legutóbbi, 225 millió forintos tételt 2026 augusztusában állapították meg, mert a romániai központú e-kereskedelmi platform működtetői a korábban tett vállalásaikat ismét nem teljesítették megfelelően. A GVH szerint ez a hatóság történetének második legnagyobb utóvizsgálati bírsága, amelyet csak a Booking 2024 júliusában kiszabott 382,5 millió forintos büntetése előz meg. Az eMAG korábban egy több mint 1 milliárd forintos közvetlen fogyasztói kompenzációt is vállalt.
Kompenzáció és vállalások a bírság mellett
A GVH nem csak a legnagyobb forgalmú platformokkal szemben alkalmazott pénzügyi szankciókat. A Wish 2023 februárjában vállalta, hogy mintegy 100–150 ezer magyar fogyasztót kompenzál, összesen hozzávetőleg 150–225 millió forint értékben. Az Answear és a CCC ügyei ezzel szemben úgy zárultak, hogy a vállalkozások nem kaptak bírságot, viszont olyan kötelezettségvállalásokat tettek, amelyek az árfeltüntetési és akciós gyakorlatuk átláthatóságát javítják. A GVH ezzel a megoldással nem feltétlenül a büntetés összegének maximalizálását, hanem a kifogásolt piaci gyakorlat megváltoztatását helyezi előtérbe.
A versenyhatóság szerint 2020 áprilisa óta több mint 10 milliárd forintot szerzett vissza a magyar fogyasztóknak különböző eljárások eredményeként. Ez az összeg nem azonos a költségvetésbe befizetett bírságokkal, hanem elsősorban a fogyasztók számára elért közvetlen kompenzációkat foglalja magában. A GVH egyúttal közölte, hogy az elmúlt hat évben kartellügyekben kiszabott bírságok összege meghaladta a 25 milliárd forintot. A két adat jól mutatja, hogy a versenyhatóság tevékenységének egyik része a fogyasztók közvetlen kártalanítása, míg másik fontos területe a versenyjogi jogsértések szankcionálása.
A mostani ügyek hátterében részben az áll, hogy az online kereskedelemben egyre nehezebb élesen elválasztani a hazai piacot a nemzetközi platformoktól. A vásárlók számára egy külföldi piactér ugyanúgy elérhető lehet, mint egy magyar webáruház, miközben az alkalmazott árképzési, kedvezményes és marketinggyakorlatok országonként eltérő szabályozási környezetben működhetnek. A PwC szerint 2025-ben a magyar online vásárlások száma már meghaladhatta a 120 milliót, az importkereskedelem pedig több mint 22 százalékkal nőtt éves összevetésben. Ebben a környezetben a GVH számára várhatóan továbbra is fontos terület marad a nemzetközi online piacterek ellenőrzése.
