A költségvetés júliusban többlettel zárt, az első hét hónap egyenlege azonban továbbra is jelentős hiányt mutat.
Júliusban 524,3 milliárd forintos többlettel zárt az államháztartás önkormányzatok nélkül számított központi alrendszere – derül ki a Pénzügyminisztérium részletes tájékoztatójából. A havi adat kedvezőbb képet mutat az előző hónapoknál, de önmagában nem változtat azon, hogy az év első hét hónapjának egyenlege 2857,9 milliárd forintos hiányt jelez. Ez az éves költségvetési törvényben rögzített hiánycél 67,7 százalékának felel meg. A júliusi többletet ezért érdemes az év eleji adatokkal és az egyszeri hatásokkal együtt értelmezni.
A minisztérium szerint a júliusi javulás legfontosabb oka az volt, hogy a költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok kifizetései az egyéb bevételekkel konszolidálva mintegy 300 milliárd forinttal csökkentek. Az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások további 109 milliárd forinttal mérséklődtek. Ezzel párhuzamosan az adó- és járulékbevételek körülbelül 157 milliárd forinttal emelkedtek. A három tényező együttesen jelentősen javította az adott hónap pénzforgalmi egyenlegét.
Az év eleji hiányt nem törölte el
A központi alrendszer első négy havi hiánya 3849,8 milliárd forint volt, ami 919,3 milliárd forinttal haladta meg az egy évvel korábbi értéket. Május és július között ugyanakkor összesen 991,9 milliárd forintos többlet alakult ki. Ez 847,8 milliárd forinttal kedvezőbb az előző év azonos időszakának adatánál. A május és július közötti javulás azonban csak részben ellensúlyozta az év első hónapjaiban felhalmozott hiányt.
A központi alrendszeren belül a központi költségvetés 2773,6 milliárd forintos mínuszban állt július végén. Az elkülönített állami pénzalapok 126,8 milliárd forintos többletet mutattak, míg a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainál 211,0 milliárd forintos hiány keletkezett. A héthavi deficit 12,8 milliárd forinttal alacsonyabb a tavalyi, 2786,4 milliárd forintos adatnál. A különbség tehát éves összevetésben mérsékelt, még akkor is, ha a havi adatok között jelentős eltérések láthatók.
A minisztérium külön is felhívta a figyelmet arra, hogy az államháztartási egyenleget egyszeri és szezonális hatások befolyásolhatják. Emiatt egyetlen hónap kedvező eredménye nem alkalmas az egész éves hiány várható alakulásának megbízható megítélésére. A júliusi többlet elsősorban a kiadások időzítéséhez és az adott hónap bevételi folyamataihoz kapcsolódik. Az év hátralévő részének kiadásai ezért érdemben módosíthatják a mostani képet.
Nőttek a szociális és beruházási kiadások
Az első hét hónap kiadási oldalán több olyan tétel is szerepel, amely meghaladta az előző év azonos időszakának értékét. Nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra – a 13. és a részbeni 14. havi nyugdíjjal, illetve ellátással együtt – összesen 4900,3 milliárd forintot fizettek ki. Gyógyító-megelőző ellátásokra további 1786,8 milliárd forint jutott. A közlemény nem közölte minden esetben a változás abszolút értékét, de mindkét kiadási kör magasabb volt a tavalyi július végi szintnél.
Lakáscélú kiadásokra július végéig 299,7 milliárd forintot fordított a költségvetés. Ez 208,1 milliárd forinttal több az előző év azonos időszakának adatánál. Az állami beruházási fejezet kiadásai szintén emelkedtek, közel 100 milliárd forinttal. A minisztérium ezt elsősorban egyes útberuházásokhoz kapcsolódó kifizetésekkel magyarázta.
A központi alrendszer bevételei július végéig 24 241,3 milliárd forintot tettek ki. Ez 846,4 milliárd forintos, vagyis 3,6 százalékos növekedést jelentett éves összevetésben. A kiadások összege ugyanakkor 27 099,2 milliárd forint volt, ami 917,9 milliárd forinttal, 3,5 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának értékét. A bevételek gyorsabb növekedése ellenére a kiadási oldal abszolút összege továbbra is magasabb maradt.
Az általános forgalmi adóból 5164,1 milliárd forint folyt be az év első hét hónapjában. Ez 305,5 milliárd forinttal több az egy évvel korábbi bevételnél. Jövedéki adóból 875,5 milliárd forint származott, ami 20,1 milliárd forintos csökkenést jelentett. Személyi jövedelemadóból 2968,9 milliárd forint bevétel keletkezett, 102,2 milliárd forinttal több, mint egy évvel korábban.
Uniós pénzek és kamatkiadások
Az uniós programok bevételei között július végéig 551,5 milliárd forint jelent meg. Ez a 2026-ra meghatározott, 1894,0 milliárd forintos törvényi előirányzat 29,1 százaléka. Az uniós programok kiadásai ugyanezen időpontig 946,3 milliárd forintot értek el, ami a 2761,2 milliárd forintos éves előirányzat 34,3 százaléka. A két mutató alapján a programoknál a kiadások teljesülése előrébb tart, mint a bevételeké.
A nettó kamatkiadás július végéig 1511,6 milliárd forint volt. Ez 1012,8 milliárd forinttal alacsonyabb az előző év azonos időszakának adatánál. A jelentés a különbséget az eltérő hozamokkal és a finanszírozási szerkezet változásával indokolta. A kamatkiadások alakulása a költségvetési egyenleg egyik fontos eleme, ezért az itt megjelenő eltérés érdemben javíthatta a héthavi mérleget.
A központi költségvetés adóssága július végéig 5175,8 milliárd forinttal nőtt. A nettó forintkibocsátás 4046,6 milliárd forinttal emelte az adósságot, és a közlemény szerint hozzájárult a költségvetési hiány egy részének finanszírozásához. Nettó devizakibocsátásból 2263,7 milliárd forint származott, amely szintén a hiány finanszírozását, valamint a devizabetétállomány növekedését szolgálta.
A forint év végi szinthez képesti erősödése 1126,5 milliárd forinttal csökkentette a devizában fennálló adósság forintban nyilvántartott értékét. Ez számviteli és átértékelési hatás, nem az adósság tényleges visszafizetését jelenti. A devizakitettség alakulásának értékelésénél ezért külön kell választani a kibocsátások hatását az árfolyamváltozásból eredő eltéréstől. A jelentés adatai alapján a júliusi kedvező havi egyenleg mellett az adósság finanszírozása továbbra is jelentős forrásbevonással járt.
