A 2026-os módosítások átalakítják a tőkepiaci, befektetési és pénzforgalmi szabályokat, egyszerűsítik a tájékoztatási kötelezettségeket és új kockázatkezelési elvárásokat vezetnek be.
A 2026. évi XXVII. törvény célja a nyilvános tőkepiacok vonzóbbá tétele, ahogy a dokumentum is rögzíti: „A nyilvános tőkepiacok vonzóbbá tétele a vállalkozások számára kiemelt jelentőséggel…”. A módosítások több ponton érintik a definíciókat, például új fogalomként jelenik meg a felügyelt adatszolgáltató és a referenciamutató‑kezelő.
A kisvállalkozások meghatározása is pontosabb lett, mivel a létszám- és árbevételi határok euróban és forintban is rögzítésre kerülnek. A szabályozott piacra lépés feltételei szigorodnak, például a vállalkozásoknak legalább egymillió eurós tőkeértéket kell elérniük. A közkézhányadra vonatkozó előírások is egyértelműbbek, ami a transzparenciát erősíti.
Új szankciók és kockázatkezelési elvárások
A dokumentum több helyen foglalkozik a piaci visszaélések kezelésével. A Felügyelet ideiglenes vagy akár tíz évre szóló eltiltást is alkalmazhat, ha többszöri jogsértést állapít meg. A bírságok felső határa természetes személyeknél kétmilliárd forint, vállalkozásoknál pedig az árbevétel meghatározott hányada.
A jogszabály hangsúlyozza a koncentrációs kockázatok kezelésének fontosságát: „A központi szerződő felekkel szembeni kitettségekből származó koncentrációs kockázatok kezelése… elengedhetetlen.” A befektetési vállalkozásoknak és hitelintézeteknek részletes terveket kell kidolgozniuk a kitettségek mérséklésére, és a Felügyelet folyamatosan értékeli ezek hatékonyságát.
Befektetési kutatás és transzparencia
A korábbi befektetési elemzés helyett a jogszabály egységesen befektetési kutatásról beszél. A kutatásoknak tisztességesnek és nem félrevezetőnek kell lenniük, és külön jelölést kapnak a kibocsátó által támogatott anyagok. Ezeket az egységes európai hozzáférési ponton is elérhetővé kell tenni.
A befektetési vállalkozásoknak évente értékelniük kell a felhasznált kutatások minőségét, és nyilvántartást kell vezetniük a kapcsolódó költségekről. A szabályozás célja az átláthatóság növelése, különösen ott, ahol a kibocsátó finanszírozza a kutatást.
Pénzforgalmi és hitelpiaci módosítások
A pénzforgalmi törvény új fogalommal bővül: a számlaegyenleg‑kezelési szolgáltatás automatikus átutalást jelent meghatározott egyenlegig. A visszaélésszűrési rendszerhez kapcsolódó adatszolgáltatás részletesebbé válik, és a szolgáltatók dönthetnek bizonyos adatok átadásáról. A fogyasztói hitelek esetében a korábbi módosítások egy része a már meglévő szerződésekre is kiterjed, ami a jogbiztonságot erősíti.
Szavazatelsőbbségi részvények és MTF‑szabályok
A multilaterális kereskedési rendszerekben megjelenő szavazatelsőbbségi részvényekre külön jelölési kötelezettség vonatkozik. A kibocsátóknak részletesen be kell mutatniuk részvénystruktúrájukat, beleértve a szavazati jogok arányát és korlátozásait. A kkv‑tőkefinanszírozási piacok elkülönítése is hangsúlyos, külön névvel, szabályzattal és azonosító kóddal.
A szavazatelsőbbségi részvények európai szinten is vitatottak, mivel egyes startupok és technológiai cégek így tartják meg az alapítók irányítási jogait. A 2024‑es uniós irányelvek célja, hogy ezek a struktúrák átláthatóbbak legyenek, és ne jelentsenek indokolatlan kockázatot a befektetők számára.
English summary
|
