Júniusban ismét csökkent az építőipar teljesítménye, az új szerződések volumene jelentősen visszaesett. A kilátások továbbra is bizonytalanok.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint júniusban az építőipari termelés volumene nyers adatok alapján 1,2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Munkanaptényezővel kiigazítva ennél nagyobb, 5,0 százalékos visszaesést mértek. Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított teljesítmény 3,9 százalékkal csökkent. A második negyedév egészét tekintve ugyanakkor az ágazat termelői árai 5,3 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakának szintjét.
Az építményfőcsoportok teljesítménye továbbra is eltérő képet mutatott. Az épületek építésének termelése 5,5 százalékkal csökkent éves összevetésben, miközben az egyéb építményeké 5,6 százalékkal nőtt. Ágazati bontásban az épületek építése 22,1 százalékkal esett vissza, az egyéb építmények építése viszont 28,3 százalékkal bővült. A legnagyobb súlyú speciális szaképítés teljesítménye 0,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Az egyéb építményeknél a közlekedési infrastruktúrához kapcsolódó munkák adták a növekedés jelentős részét. Az út- és vasútépítés alágazat teljesítménye 49,6 százalékkal emelkedett, ami 33 százalékponttal járult hozzá az ágazat bővüléséhez. Mindez azonban nem volt elegendő ahhoz, hogy az építőipar egészének éves visszaesését ellensúlyozza. Az év első hat hónapjában így a termelés volumene összességében 0,7 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától.
Az új megrendelések sem adnak okot optimizmusra
A következő hónapok szempontjából különösen fontos az új szerződések alakulása, ezen a téren pedig kedvezőtlenek a júniusi adatok. A hónapban megkötött új szerződések volumene 41,9 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Az épületek építésére kötött szerződések volumene 16,8 százalékkal, az egyéb építményekre vonatkozóké pedig 58,6 százalékkal esett vissza. Ez azért lényeges, mert az új megrendelések tartós gyengülése később a vállalkozások termelési lehetőségeiben is megjelenhet.
Június végén a vállalkozások szerződésállományának volumene 0,4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az épületek építésére vonatkozó állomány 1,5 százalékkal csökkent, míg az egyéb építményekhez kapcsolódó szerződéseké 0,1 százalékkal nőtt. A teljes állomány tehát lényegében stagnált, miközben az újonnan kötött szerződésekben jóval nagyobb visszaesés következett be. Ebből önmagában még nem következik az építőipar azonnali további zsugorodása, de a megrendelési oldal gyengesége nem kedvez a gyors kilábalásnak.
Az árak közben tovább emelkedtek az ágazatban. A második negyedévben a speciális szaképítésben 5,8 százalékos, az egyéb építmények építésénél 5,1 százalékos, az épületek építésénél pedig 4,5 százalékos éves drágulást mért a KSH. Negyedéves összevetésben az építőipar termelői árai átlagosan 1,9 százalékkal emelkedtek. Az ágazat számára ez azt jelenti, hogy a gyenge volumenadatok mellett továbbra is érzékelhető költség- és áremelkedési nyomással kell számolni.
Elemzők szerint több tényezőn múlik a fordulat
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a rendelésállomány jelenlegi szintje kevés kapaszkodót ad a következő időszak megítéléséhez. Az elemző szerint az ágazat teljesítményére az iráni háború alakulása és az energiaárak változása is hatással lehet. Ezzel párhuzamosan az uniós források várható beérkezése javíthatná az építőipari keresletet és segíthetné a beruházások élénkülését. A következő időszak megítélését ezért egyszerre befolyásolják a külső energiaár-kockázatok, a beruházási aktivitás és az uniós pénzekhez való hozzáférés.
Molnár Dániel, a GFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a júniusi havi és éves visszaesés mellett negyedéves összevetésben 5,6 százalékos növekedés volt mérhető. Ez arra utal, hogy az egyes havi adatokból önmagukban nem feltétlenül lehet pontos képet alkotni az ágazat trendjéről. Ugyanakkor a vállalati szegmensben továbbra is óvatosság jellemző, ami visszafoghatja a beruházási hajlandóságot. Az elemző szerint az egyéb építményeknél meglévő rendelésállomány ugyan adhat némi alapot a növekedésre, a bizonytalan gazdasági környezet azonban továbbra is jelentős kockázatot jelent.
Az elmúlt évben még 1,4 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene a KSH jelenlegi adatsora szerint, míg 2026 első hat hónapjában már 0,7 százalékos visszaesést mértek. A havi adatokból az is látható, hogy az év eleje különösen gyenge volt, márciusban és áprilisban viszont átmeneti javulás következett. Májusban és júniusban ismét lefelé fordult a teljesítmény, így egyelőre nem rajzolódik ki tartós növekedési trend. A következő hónapok egyik fontos kérdése ezért az lesz, hogy az infrastrukturális beruházások képesek lesznek-e ellensúlyozni a gyengébb épületépítési és vállalati beruházási aktivitást.
Források
- Központi Statisztikai Hivatal – Építőipar, 2026. június
- Központi Statisztikai Hivatal – Építőipari statisztikai táblák
