A Kormány nem köti meg a Zugló Városközpont irodakomplexum végleges adásvételi szerződését, és visszaköveteli a már kifizetett összegeket.
A kormány nem köti meg a Zugló Városközpont Irodakomplexum végleges adásvételi szerződését, miután jogi és pénzügyi felülvizsgálatot végzett a beruházással kapcsolatban. Az indoklás szerint a beruházó több szerződéses kötelezettségét nem teljesítette a meghatározott határidőig. Emellett a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) további jogi problémákat is azonosított az ügylet során. A kabinet célja a már kifizetett közpénzek visszaszerzése és a szerződésben rögzített biztosítékok érvényesítése.
Jogi kifogások vezettek a döntéshez
A kormány tájékoztatása alapján a beruházó nem teljesítette maradéktalanul az előszerződésben vállalt feltételeket. Az MNV szerint az ingatlanokat továbbra is terhelte a Zuglói Önkormányzat elővásárlási joga, noha ezt a szerződés szerint az ügylet lezárásáig törölni kellett volna. Közben az önkormányzat azt is jelezte, hogy a korábbi, elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó felhívásokat nem tekinti szabályosnak. A vagyonkezelő álláspontja szerint a zárási feltételek közel fele nem teljesült, ezért az állam jogszerűen élhet az elállás lehetőségével.
Az eredeti kormányhatározat legfeljebb 244 milliárd forintos vételárral számolt. Ezzel szemben a végleges vételár meghaladta volna a 254 milliárd forintot, amelyre még az áfa is ráadódott volna. A közlemény szerint a korábbi kormányzat dokumentumok alapján már mintegy 315 milliárd forintot fizetett ki a projekt során. A kormány ezt az összeget példaként azzal érzékelteti, hogy ekkora forrás fedezhetné a teljes HÉV-járműpark cseréjét.
Visszakövetelnék a kifizetett összegeket
Az elállás célja a már teljesített kifizetések visszaszerzése, valamint a szerződésben szereplő biztosítékok érvényesítése. Amennyiben a beruházó szerződésszegése jogilag megállapítható, az állam kötbért és további kártérítést is követelhet. A megállapodás alapján a megrendelő visszakaphatja a korábban kifizetett vételárrészleteket, a foglaló kétszeresét, továbbá jogosult lehet a nettó vételármaximum tíz százalékának megfelelő meghiúsulási kötbérre. Ezeken felül további kártérítési igények is érvényesíthetők, ha annak jogi feltételei fennállnak.
A közlemény szerint a követelések érvényesítését bankgarancia és a Bayer Construct készfizető kezessége is biztosítja. A bankgaranciát a Magyar Fejlesztési Bank nyújtotta. A kormány állítása szerint az ügy egyes elemei büntetőjogi felelősséget is felvethetnek, ezért ilyen irányú vizsgálat is indult. A kabinet közölte, hogy nem köti meg a végleges adásvételi szerződést, és visszaköveteli a korábban átutalt vételárrészleteket.
A magyar polgári jogban az elállás általában úgy hat, mintha a szerződést meg sem kötötték volna, vagyis a feleknek el kell számolniuk egymással, és vissza kell szolgáltatniuk a már teljesített szolgáltatásokat. Amennyiben a szerződés ezt külön biztosítékokkal – például bankgaranciával, foglalóval vagy kötbérrel – egészíti ki, azok érvényesítése jelentősen befolyásolhatja a felek közötti végső pénzügyi elszámolást. Az ilyen viták rendezése nagy értékű beruházások esetén gyakran hosszabb bírósági vagy választottbírósági eljárásokhoz vezet. A végső pénzügyi következmények ezért rendszerint csak a jogviták lezárását követően válnak egyértelművé.
Forrás
