Három területen kezdődhet meg a földgáz és kőolaj kutatása, miután lezárult a koncessziós pályázatok kiértékelése. A nyertesek Baracska, Békéscsaba és Nagylengyel térségében végezhetnek feltárást, találat esetén pedig kitermelést is indíthatnak.
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium tájékoztatása szerint 2026 februárjában hirdették meg a hét szénhidrogén-terület koncessziós kutatására, kitermelésére és hasznosítására vonatkozó pályázatot. A jelentkezések benyújtása májusban zárult le, a kiértékelést követően pedig a miniszter hozott döntést a legalább húsz évre szóló koncessziók odaítéléséről. A hivatalos indoklás szerint az importkitettségek csökkentése és az ellátásbiztonság erősítése áll a lépés hátterében.
A hét kiírt terület közül végül háromra érkezett érvényes pályázat. A baracskai területen az MVM Upstream Energy Zrt., míg Békéscsaba térségében és a Nagylengyel-Nyugati lelőhelyen a MOL Upstream Zrt. kezdheti meg a munkát. A Bácsalmás, Kisköre, Tiszacsege és Tiszalök térségére kiírt pályázatok eredménytelenül zárultak, ezekre a területekre nem érkezett megfelelő ajánlat.
A bányászati koncessziós szerződéseket az eredményhirdetést követő kilencven napon belül kötik meg a felek. A határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb hatvan nappal meghosszabbítható. A nyertes vállalatok ezután kezdhetik meg a tényleges kutatómunkát a kijelölt területeken.
Jelenlegi kutatási helyzet és termelési adatok
A minisztérium közlése szerint a hatályos koncessziós szerződések alapján jelenleg kilenc, koncesszión kívül pedig további két területen folyik szénhidrogén-kutatás és -feltárás Magyarországon. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága által szolgáltatott adatok alapján 2026 első felében gázból 962 ezer köbmétert, olajból 576 ezer tonnát termeltek ki a hazai lelőhelyeken.
Az itthoni mezőkből származó kőolaj mennyisége az elmúlt években ismét egymillió tonna felett alakult. Az időarányos előrehaladás szerint ez a szint 2026-ban is teljesíthető. Földgázból közel kétmilliárd köbmétert termeltek ki belföldön 2025-ben, ami a tavalyi lakossági felhasználás több mint hatvan százalékának felelt meg.
A költségvetésnek eddig több tízmilliárd forint bevétele származott koncessziós díjakból és bányajáradékokból. A hazai ásványkincsek hasznosításával csökkenthetők a külső kitettségek, így erősödhet az ellátás biztonsága.
A koncessziós rendszer működése
A koncessziós rendszer lehetővé teszi, hogy állami felügyelet mellett magán- vagy állami vállalatok végezzenek szénhidrogén-kutatást és -kitermelést meghatározott területeken. A legalább húsz évre szóló szerződések hosszú távú tervezést tesznek lehetővé a nyertes cégek számára. A rendszer célja, hogy a hazai készletek feltárásával mérséklődjön az importfüggőség.
A pályázati folyamat során a bírálóbizottság értékeli a beérkezett ajánlatokat, majd javaslatot tesz a miniszter számára a koncessziók odaítéléséről. A döntést a gazdasági és energetikai miniszter hozza meg a törvényi rendelkezések alapján. A nyerteseknek az eredményhirdetéstől számítva kilencven napjuk van a bányászati szerződések megkötésére, ez a határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb hatvan nappal meghosszabbítható.
A Nagylengyel térsége nem ismeretlen a magyar kőolajiparban, a területen korábban is zajlott szénhidrogén-kitermelés. A MOL és az MVM mellett más vállalatok is érdekeltek lehetnek a jövőbeni koncessziós pályázatokon, mivel a hazai energiaszektorban növekvő igény mutatkozik a belső készletek feltárására.
