Július végén több adó- és vámügyi szabály is módosult Magyarországon. Megszűnnek adónemek és bővül a vámeljárások automatizálása is.
Július végén több adó- és vámügyi szabály is módosult Magyarországon, köztük olyan tételek, amelyek egyes vállalkozásoknak közvetlen pénzügyi hatással járhatnak. A változások között szerepel a szén-dioxid-kvóta-adó kivezetése, a korábban befizetett összeg visszaigénylésének lehetősége, valamint a vámeljárások automatizálásának bővítése. Emellett az áfabevallás egyes adatszolgáltatási elemei is érintettek maradnak, miközben több adónem kivezetése a következő években folytatódik. A jogszabálycsomag célja a hivatalos indoklás szerint az adminisztráció csökkentése és az uniós helyreállítási vállalások teljesítése.
Változó áfa- és vámgyakorlat
Az egyik legfontosabb, ugyanakkor kevésbé látványos módosítás az áfabevallásokhoz kapcsolódik. A befogadott számlákról történő adatszolgáltatás szabályai 2026. július 1. után is a korábbi rend szerint alkalmazhatók, vagyis a vállalkozásoknak nem kell adómértékenként külön feltüntetniük a levonásba helyezett adóalapot és adóösszeget. Ezzel együtt már tavaly július 1. óta lehetőség van bővebb tartalmú bevallás benyújtására, amelyben a levonásba helyezett összegek külön is megjelenhetnek az 5, 18 és 27 százalékos kulcsok, illetve az arányosítással érintett tételek szerint.
A NAV gyakorlati üzenete ebben az, hogy aki részletesebben, a bővített adattartalommal vallja be az adatokat, kisebb eséllyel fut bele adategyeztetési eljárásba. Ez nem új adóteher vagy új kötelezettség, inkább egy olyan adminisztratív opció, amely a hibakeresést és az utóellenőrzést könnyítheti meg. A szabályozás tehát formailag nem szigorodik, de a részletesebb kitöltés a gyakorlatban előnyösebb lehet azoknak a cégeknek, amelyek sok számlával dolgoznak. Az egész logika jól illeszkedik abba a trendbe, amelyben a NAV egyre több adatot kér be, cserébe viszont igyekszik automatizálni az ellenőrzést.
A vámeljárásokban szintén az egyszerűsítés és a gyorsítás a hívószó. Az elektronikusan benyújtott vámáru-nyilatkozatoknál lehetővé válik az automatizált döntéshozatal, és a pénzügyőri beavatkozás nélküli szervezeti aláírás használata is előtérbe kerülhet. Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy bizonyos rutinszerű ügyekben rövidebb lesz az átfutási idő, kevesebb lesz a kézi közbeavatkozás, és az ügyintézés jobban illeszkedik a digitális közigazgatási elvárásokhoz. A hivatalos megfogalmazás szerint mindez gyorsabbá, biztonságosabbá és gördülékenyebbé teheti az eljárást, bár a tényleges hatás természetesen attól függ, mennyire működik majd jól a háttérrendszer.
Adókivezetés és visszaigénylés
A legnagyobb figyelmet valószínűleg a szén-dioxid-kvóta-adó megszűnése kapja. A most hatályba lépett módosítás visszamenőlegesen törli el ezt az adónemet, és lehetőséget ad arra, hogy az érintett cégek a korábban befizetett összeget, valamint annak kamatait is visszakérjék a NAV-tól. A kamat mértéke a jegybanki alapkamat két százalékponttal növelt értéke, vagyis nem pusztán a főösszeg visszafizetéséről van szó. A kérelmet a jogszabály szerint a hatálybalépéstől számított kilencven napon belül kell benyújtani, és ez jogvesztő határidő.
Ez a rész különösen fontos, mert a szabályozás nem automatikus visszatérítést ad, hanem aktív ügyintézést vár el az érintettektől. Vagyis aki nem figyel a határidőre, az végleg eleshet a visszajáró összegtől. Az ilyen típusú jogszabályoknál a jogvesztő határidő mindig erős kockázatot jelent, mert a késés utólag már nem orvosolható igazolási kérelemmel sem. A szövegben ugyan több helyen is szerepel, hogy a változás „mától” érvényes, de a csatolt hivatkozások alapján a törvényt július végén hirdették ki, és a hatálybalépés részleteihez külön jogszabályi rendelkezések tartoznak, így a pontos időpont megítélésénél érdemes a Magyar Közlöny és a Nemzeti Jogszabálytár szövegét nézni.
A kiskereskedelmi adóban is történik egy, a vállalkozások számára kedvező módosítás. Megszűnik az a szabály, amely szerint az adó hatálybalépését követő szétválás, kiválás vagy eszközátadás során kapcsolt vállalkozássá vált adózók árbevételét össze kellett számítani. Az új rendelkezést már a 2026-os adóévtől nem kell alkalmazni. Ez első ránézésre technikai részletnek tűnhet, ám az érintett cégek számára komoly adminisztratív és adótervezési jelentősége lehet, különösen olyan cégcsoportoknál, amelyek szerkezetátalakításban gondolkodnak.
Mit hoz 2027?
A mostani csomag nem áll meg a szén-dioxid-kvóta-adónál. A törvény alapján 2027. január 1-től további három adófajta is megszűnik: a bevándorlási különadó, az önkormányzatoknak fizetendő települési adó, valamint az ebrendészeti hozzájárulás. A jogalkotó így fokozatosan szűkíti az adónemek körét, legalábbis a törvényben szereplő egyes tételek esetében. Ugyanakkor fontos látni, hogy ettől az adórendszer egészében még nem lesz érdemben egyszerűbb egyik napról a másikra, mert a vállalkozások és magánszemélyek számára továbbra is sokféle jogcím, bevallás és átmeneti szabály marad érvényben.
A háttérben a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv végrehajtása, valamint több kormányzati vállalás teljesítése áll. Ez arra utal, hogy a módosítások nem pusztán belső adópolitikai finomhangolások, hanem részben uniós és költségvetési logikába illeszkedő lépések is. A törvény indokolása alapján a cél az adminisztráció enyhítése és egyes szabályok átalakítása, de az is látszik, hogy a kivezetett adók helyén más típusú terhek vagy szabályozási megoldások jelenhetnek meg. Ilyen értelemben a mostani változások inkább átrendezést jelentenek, mintsem egyszerű adócsökkentést.
Érdekes részlet, hogy a törvénycsomag egyes elemei már a kihirdetés napjához kötötten lépnek hatályba, mások pedig későbbi időpontra csúsznak. Ez a megoldás önmagában nem szokatlan, de az érintett cégeknek különösen figyelniük kell arra, hogy mely szabály mikortól érvényes. A rövid határidős visszaigénylések, az év közbeni adóváltozások és az eltérő hatálybalépési időpontok együtt könnyen okozhatnak félreértést, főleg akkor, ha a vállalati pénzügy és a könyvelés nincs folyamatosan összhangban.
