A kormány eltörölné az évi 5000 forintos kamarai hozzájárulást, és felülvizsgálja a gazdasági kamarák működését és finanszírozását.
A kormány döntése alapján eltörlik a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) számára fizetendő évi 5000 forintos kamarai hozzájárulást – jelentette be szerdán Magyar Péter miniszterelnök. A közlés szerint az intézkedés megközelítőleg 900 ezer vállalkozást érinthet. A hozzájárulás 2012 óta kötelező, az összegét azóta sem változtatták meg. Az MKIK jelenlegi tájékoztatása szerint a gazdálkodó szervezetek kamarai regisztrációja továbbra is fennálló kötelezettség, a hozzájárulás eltörlésének pontos jogi részleteit pedig a készülő szabályozás határozhatja meg.
A kamarai hozzájárulást eredetileg a területi kereskedelmi és iparkamaráknak kellett befizetni, 2022-től azonban az országos kamara, vagyis az MKIK lett a befizetések címzettje. A kamara korábbi tájékoztatása szerint a 2022 után beszedett összeg 90 százaléka a területi kamarákhoz került, és azok kamarai tevékenységeinek, illetve szolgáltatásainak finanszírozását szolgálta. A hozzájárulásért cserébe a kamarák többek között gazdasági, pénzügyi, adózási és hitelhez jutással kapcsolatos tanácsadást, üzleti partnerkeresést és pályázatfigyelést biztosítottak.
Az egészségügyi vállalkozásokat is érinti
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a bejelentésre reagálva arra hívta fel a figyelmet, hogy a változás az egészségügyben vállalkozóként működőket is érinti. Ide tartoznak például az egyéni vállalkozóként vagy gazdasági társaságon keresztül működtetett háziorvosi, fogorvosi, szakorvosi és más egészségügyi praxisok. Ezeknek a vállalkozásoknak a szakmai kamarai tagságuk mellett a gazdasági kamarai rendszerben is regisztrálniuk kellett, és meg kellett fizetniük az éves hozzájárulást. A Magyar Orvosi Kamara korábban kifogásolta, hogy a vállalkozó orvosoknak a szakmai kamara mellett az MKIK rendszerében is regisztrálniuk kell.
A most bejelentett változás ugyanakkor nem csupán a hozzájárulás megszüntetéséről szól. Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter szerint megkezdték a gazdasági kamarákról szóló törvény teljes felülvizsgálatát. Ennek során átvilágítják a központi és területi kamarák kapcsolatát, finanszírozását, az állami támogatásokat és felügyeletet, valamint az átláthatóságot és a korábbi kormánnyal kötött megállapodásokat. A miniszter szerint a cél egy olyan rendszer kialakítása, amelyben a kamarák működésének alapját nem elsősorban a befizetések, hanem az elvégzett munka és a vállalkozások számára nyújtott szolgáltatások adják.
Kamarai biztost neveznek ki
Az MKIK működésének átmeneti felügyeletére kamarai biztost jelölnek ki. A miniszter közlése szerint a biztos feladata az lesz, hogy átláthatóbbá és ellenőrizhetőbbé tegye a szervezet működését és gazdálkodását, valamint segítse a közpénzek felelős felhasználását. Kapitány szerint volt olyan program, amelynél a rendelkezésre álló több milliárd forintos forrás jelentős részét nem használták fel határidőre. Más esetekben a miniszter állítása szerint jelentős összegek mentek projektmenedzsmentre és kommunikációra.
A kormány számításai szerint az előző két év támogatásaiból csaknem 3 milliárd forint maradt felhasználatlanul. Ezt az összeget a bejelentés szerint azonnali hatállyal visszaveszik, miközben a 2026-os támogatást már nem folyósították. Kapitány hangsúlyozta, hogy ezek közpénzek, ezért minden egyes forint felhasználásával el kell számolni. Az MKIK szeptember 16-i közleményében tudomásul vette a kormányzati bejelentést, és jelezte, hogy várja a jogszabály-módosítások részleteit.
Új finanszírozási modell jöhet
A tervek szerint az új kamarai rendszerben az országos és a területi kamaráknak egyaránt saját vállalkozásfejlesztési programot kell kidolgozniuk. Ezekkel a programokkal állami támogatásra pályázhatnak majd, vagyis a finanszírozás egy része közvetlenebbül kapcsolódhat a vállalt feladatokhoz. Az MKIK közlése szerint a szervezet nyitott egy új típusú feladatkör és az ahhoz kapcsolódó finanszírozás kialakítására, valamint a mikrovállalkozások terheinek mérséklésére. A kamara egyúttal korábban is felvetette, hogy az 5000 forintos hozzájárulás helyett kevésbé terhelő és arányosabb finanszírozási modellre lenne szükség.
A bejelentésből egyelőre nem derül ki, hogy a kötelező hozzájárulás megszüntetése pontosan mikortól lép hatályba, illetve a kamarai regisztráció kötelezettsége változik-e. Ezeket a kérdéseket a gazdasági kamarákról szóló törvény módosítása rendezheti majd. Az MKIK működésének és finanszírozásának átalakítása ezért a hozzájárulás eltörlésénél szélesebb változást jelenthet. A következő időszak egyik fontos kérdése az lesz, hogy az új rendszerben milyen feladatokért és milyen feltételekkel juthatnak majd állami forrásokhoz a kamarák.
