A második negyedévben tovább gyorsult a beruházások visszaesése Magyarországon, és az elemzők szerint a fordulatra még várni kell.
A magyarországi beruházások teljesítménye 2026 második negyedévében tovább romlott, ami az elemzők szerint a vártnál gyengébb gazdasági növekedés egyik fontos magyarázata lehet. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a beruházások volumene nyers adatok alapján 9,1 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Szezonálisan kiigazítva a visszaesés 7,1 százalékos volt éves összevetésben, míg az előző negyedévhez képest összehasonlító áron 4,3 százalékkal csökkent az összérték. A friss számok alapján a beruházási aktivitás továbbra is jelentős fékezőerőt jelent a gazdaság számára.
A KSH szerint a második negyedévi visszaeséshez a legnagyobb mértékben a feldolgozóipar, valamint a szállítás és raktározás járult hozzá. Az ingatlanügyletekhez kapcsolódó növekvő beruházási aktivitás ugyanakkor valamelyest mérsékelte az összesített csökkenést. A vállalkozások és a költségvetési szervezetek beruházási volumene egyaránt visszaesett, miközben a háztartásoknál növekedést regisztráltak. Ez azt jelzi, hogy a gyengülés nem kizárólag egyetlen szektor problémája, hanem a gazdaság több szereplőjét érintő folyamat.
A kedvezőtlen beruházási adat különösen azért fontos, mert a KSH korábbi gyorsbecslése szerint a GDP 2026 második negyedévében éves alapon 1,7 százalékkal nőtt, szezonálisan és naptárhatással kiigazítva pedig 1,6 százalékos volt a bővülés. Negyedéves alapon a gazdaság teljesítménye 0,4 százalékkal emelkedett. A GDP-növekedést elsősorban a szolgáltatások támogatták, miközben a mezőgazdaság fékezte azt. A beruházások gyenge teljesítménye így egy olyan gazdasági szerkezetet rajzol ki, amelyben a növekedés egyelőre nem támaszkodik széles körű tőkefelhalmozásra.
Több éve tartó gyenge teljesítmény
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője csalódást keltőnek nevezte a friss számokat, és arra hívta fel a figyelmet, hogy a beruházások szintje 2021 negyedéveinek átlagához képest már csaknem 24 százalékkal alacsonyabb. Értékelése szerint a visszaesés hosszabb ideje tartó folyamat, hiszen a mutató legutóbb 2023 első negyedévében volt pozitív tartományban. A második negyedéves részletes ágazati adatok még nem állnak teljes körűen rendelkezésre, ezért a gyorstájékoztató alapján egyelőre elsősorban a főbb hozzájárulások azonosíthatók. A korábbi negyedévek tapasztalatai ugyanakkor azt mutatták, hogy az egyes ágazatok között jelentős eltérések lehetnek.
Az első negyedévben például több területen eltérő irányú folyamatok zajlottak, ami tovább nehezíti az összesített beruházási trend értelmezését. Németh szerint akkor kiugró növekedést mutatott egyebek mellett a szállítás és raktározás, valamint a bányászat. Más ágazatokban ezzel szemben jelentős visszaesés következett be, például a vízellátásban, illetve a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén. A mostani negyedévben a szállítás és raktározás már a teljes beruházási visszaesés egyik legfontosabb tényezőjévé vált, ami jól érzékelteti az ágazati adatok változékonyságát.
A KSH aktuális közlése alapján a második negyedévi gyengüléshez a feldolgozóipar és a szállítás, raktározás járult hozzá a legnagyobb mértékben. Ez azért is figyelemre méltó, mert az ipar továbbra is pozitívan járult hozzá a GDP növekedéséhez a második negyedévben. Másként fogalmazva, az aktuális termelési teljesítmény és a jövőbeli kapacitásokat bővítő beruházások rövid távon eltérő irányba mozoghatnak. A beruházások tartós gyengesége ezért később a gazdaság növekedési potenciáljára is hatással lehet, ha a vállalatok huzamosabb ideig halasztják fejlesztéseiket.
Idén még legfeljebb stabilizálódás jöhet
A K&H vezető elemzője szerint 2026-ban nem valószínű látványos beruházási felpattanás. Elképzelhető ugyan, hogy az év második felében elegendő új beruházás valósul meg ahhoz, hogy a gazdaság elérje a 2025-ös szintet. Ez azonban éves szinten inkább stagnálást jelentene, nem pedig érdemi fordulatot. A jelenlegi adatokból kiindulva tehát a második félév legfontosabb kérdése nem a gyors növekedés, hanem a további visszaesés megállítása lehet.
Németh szerint a későbbi fordulatot az uniós források beáramlása is támogathatja, ezen belül különösen az energetikai fejlesztésekhez kapcsolódó projektek. A vállalati bizalmi indexek az elmúlt hónapokban némi javulást mutattak, ami kedvezőbb kiindulópontot teremthet új fejlesztési döntésekhez. A finanszírozás rendelkezésre állása és a beruházási szándék erősödése között azonban időbeli eltérés lehet, különösen a nagyobb volumenű ipari vagy energetikai projektek esetében. Az elemző ezért úgy látja, hogy az esetleges új magánszektorbeli fejlesztések hatása inkább 2027-ben és 2028-ban jelenhet meg látványosabban a statisztikákban.
Molnár Dániel, a GFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője szintén negatív meglepetésként értékelte a második negyedéves adatokat. Véleménye szerint a számok megerősítik, hogy a vártnál gyengébb GDP-teljesítményben ismét érdemi szerepet játszott a beruházások kedvezőtlen alakulása. A vállalati konjunktúraérzet ugyan fokozatosan javult, de összességében továbbra is mérsékelt, ami visszafoghatja az új fejlesztési döntéseket. Emellett a geopolitikai konfliktusokból eredő gazdasági bizonytalanság és az ismétlődő külső sokkok sem kedveznek a hosszú távú beruházási terveknek.
A kamatok és az építőipar is segíthet
Molnár szerint a következő negyedévekben már fokozatos javulás következhet, amelyet az enyhülő kamatkörnyezet is támogathat. Az alacsonyabb finanszírozási költségek elvileg javíthatják a hitelből megvalósuló vállalati projektek megtérülését, és a lakásépítések számának emelkedése is élénkítheti a beruházási aktivitást. Az év végétől a rendelkezésre álló uniós források felhasználása szintén további impulzust adhat. A tényleges fordulat üteme azonban azon múlik majd, hogy a kedvezőbb finanszírozási feltételek és a források megjelenése milyen gyorsan alakul át konkrét beruházási projektekké.
A jelenlegi helyzetet jól mutatja, hogy a KSH 2026 első negyedévére még a bruttó állóeszköz-felhalmozás 0,1 százalékos éves visszaesését jelezte. Az akkori adatok szerint a gazdaság teljesítménye éves összevetésben 1,7 százalékkal nőtt, miközben negyedéves alapon 0,8 százalékos volt a bővülés. A második negyedév jóval erősebb, 9,1 százalékos nyers adat szerinti beruházási visszaesése ezért arra utal, hogy a tőkefelhalmozás problémája a tavaszi időszakban tovább mélyült. A részletes statisztikák közzététele később pontosabb képet adhat arról, mely beruházástípusok és ágazatok felelősek leginkább a romló összképért.
